1 rész - Mi is történt ...

Nos , aranyoskáim meghoztam az első részt ! Ne számítsatok romantikára és akcióra , hisz ez még csak a bevezetés . Igaz prológust nem tettem fel , mivel az csak később érkezik , hisz nem olyan fontos az most nekünk ! Egy - két kommentnek örülnék , cserét a chatben lehet kérni . Remélem tetszik mindenkinek a rész , a zene és a történet első részéhez az idézet na meg persze a részhez választott idézet is . Az első rész tudom nem a leghosszabb és igen van benne helyesírási hiba ( ember vagyok és én bétázok , mert jelenleg nincs bétám ) , de remélem elnézitek nekem és kárpótol a rész . Sajna Damon még nem szerepel benne és , mint mondtam nem vágtuk bele a lecsóba , de a nevét megemlítettem xD

Jó olvasást és mindenkinek hatalmas ölelést !:) 

"Ahhoz, hogy az ember legyőzze az élet fájdalmát, őszintének kell lennie önmagához, elismerve hibáit és gyengéit. Mint egy sebésznek, hajlandónak kell lennie mélyen belevágni a lélek gennyező sebeibe. Máskülönben túl sok energiáját emészti fel a tagadás vagy a csalódások miatti önmarcangolás."

Mi is történt...

Rámosolyogni a világra nehéz , szembe nézni a halállal nehéz , megtudni , hogy a világ nem olyan ,mint amilyenek képzeljük nehéz . Ezek mind jelen vannak az életembe , mindegyik elem közvetlenül ott lebeg minden nap a szemem előtt . Tudni , azt hogy mi vár rám a jövőben egyszerűen szar érzés, tudni , azt hogy egyáltalán nem vár rám semmiféle jövő a lehetetlent jelenti számomra . A világra mosolygás , a halál , a tudás mind nehéz , de az hogy tudja az ember , hogy nem vár rá jövő a legrosszabb dolog a világon . Nem tudni , mikor és ki fog megölni , egyszerűen felemészti az ember lelkét . Az enyémet felemésztette a keserűség és a folytonos aggódás , de mégis mást mutattok a világnak . Mégsem a valódi énemet látja a világ , nem az vagyok akinek gondolnak még csak a közel sem vannak az igazsághoz . Egyedül talán a nevelőapám és a bátyám tudja , hogy ki vagyok , bár nekik is mindig a vidám , segítőkész énemet mutatom . Nem merem elmondani nekik , hogy valójában nem ismerik az érzéseimet , valójában nem az vagyok akinek látnak . Nem vagyok sem segítőkész , sem pedig vidám . Valójában egy két lábon járó szerencsétlenség vagyok , aki mindenkinek fájdalmat okozz , valójában egy szánalmas alak vagyok , aki meg sem érdemli , azt hogy a világon legyen .

Ki vagyok én ? - sokszor teszem fel magamban ezt a kérdést . Hisz csak egy különc , számkivetett vagyok . Egyetlen igazi barátom van , aki nem tudja az igazságot rólam , csak azt tudja , hogy egy szerencsétlen lány vagyok , akinek a szülei egy intézetbe rakták le ,a nem kívánatos árut . Nem tudja, hogy valójában ki vagyok . Nem tudja , hogyan érzek ,úgy ahogy senki sem tudja , nem tudja , hogy amikor velem van életveszélyben van .

A folytonos veszélyek már nem hatnak ki a mindennapjaimra , hisz megtanultam a jó pár év alatt , azt hogy , hogyan éljek azzal a tudattal , hogy minden lépésemet figyelik . Talán egyetlen hely , ahova még ők sem követnek az az iskola . Ott érzem magam a legjobban , ezért is szoktam mindig plusz feladatott vállalni , hisz órán érzem , azt hogy nem egy számkivetett személy vagyok . Lehet , azért mert olyankor figyelnek rám az emberek . Olyankor kérik a segítségem , olyankor normális embernek érzem magam . Olyankor nem vagyok veszélyben , olyankor apám nem rendel ki mellém felügyeletet ,mint valami három éves kisgyerekre .

Érzem, amikor kilépek az iskola területéről , hogy mint valami sötét köd ,a veszély utánam lopakodik . Más normális tinik nem szeretnek iskolába járni , nem szeretnek tanulni , de a különcségemnek köszönhetően bennem meg van a szeretet az iskola iránt . Szeretem nézni , amikor ismeretlen arcok , azt beszélik melyik helyre menjenek a hétvégén bulizni . Nem én bulizni sem mehetek , hisz minden ilyesmitől eltiltottak . Persze a bátyám minden hétvégén a legjobb bulikba megy el , míg én otthon töltöm semmittevéssel a hétvégét . Neki meg van engedve , hogy elmenjen , hisz apánk szerint őt nem fenyegeti az ami engem . Őt csupán , azért kell megvédeni , mert közvetlenül mellettem áll és támogat . Bár a buli témában nem értünk egyet , hisz ő a tipikus báty , aki nem szereti , ha a húgát épp egy fiú társaságában találja . Nem , mintha a fiúk célpontja én lennék , sőt egyetlen egyszer történt meg velem az , hogy randizni akartam menni egy fiúval . Miután a fiú el is hívott Cody , a bátyám beárult apánknak , aki az előtt tért vissza Port Greenbe . Mondhatni a szívinfarktus környékezte , ami mellesleg távol áll tőle , aztán megtiltotta , hogy elmenjek . Azóta pedig próbálkozni sem próbálok , hisz még a végén valami baja esik az egyik fiúnak .

Amióta tudom , hogy milyen feladatom van , azóta másképp látom a világot . Nem , mintha nem ítélném el azokat az embereket , akik először dobtak el , de rájöttem , hogy nem kellettem nekik a bajok miatt meg, ami velem jár . Aztán ott vannak a mostoha szüleim ,akik mellett egyetlen jó történt velem , mégpedig az , hogy megismertem Codyt . A mostoha szüleim soha nem vetettek meg semmi olyasmit ami a cigihez , az italhoz és a droghoz tartozott . Így egy idő után , mikor Cody és én megtanultunk ezzel együtt élni és elfogadtuk , azt ami nekünk jutott beállított a gyámhivatal . Ők tönkre tették egy perc alatt azt , amit én meg Cody addigi életünk alatt csináltunk . Persze egy részem örült hisz megszabadultunk , azoktól akik a pofonokat osztották nap , mint nap ,de a másik részem pedig össze volt törve . Hogy miért ? Mert végre beletörődtem abba , hogy nekem az jutott , megtanultam hogyan legyek felelősségteljes és teljesen önálló . Mindez nem veszett el mára sem , de akkor úgy éreztem tönkre tették az életemet . Egy intézetbe kerültünk , ahol majdnem egy évig éltünk . Nem volt leányálom , hisz nem volt könnyű annyi gyerekkel együtt élni . Mindenben segítettünk egymásnak összetartó kis csapattá boronálódtunk , míg egy nap egy adományozó be nem tévedt az intézetbe . Ekkor 17 éves voltam . Elijah azonnal kiszúrta magának Codyt és kapcsolatuk a sok látogatás során egyre jobban alakult . Aztán bemutatott neki . Mit ne mondjak először teljesen megijedtem tőle , ugyanis úgy méregetett és vizsgálgatott , mintha szellemet látott volna . Azonnal az intézet igazgatójához ment , ahol kitöltött minden papírt és egy jó nagy összeggel ajándékozta meg az intézetet . Attól a perctől kezdve , hogy Elijah aláírta a papírokat mi az ő felügyelete alatt élünk . Nagyon meglepő volt számomra ez a tette , hisz igazából míg a többi gyerek kijutott innen több hónapot kellett várjanak a leendő szülők . Semmiképp sem tudtam felfogni azt , hogy neki , hogy sikerült egy fél nap alatt elrendeznie . Döbbenetem nem volt mérhető semmivel sem , hisz Elijah nem tűnt akkor apa típusnak . De mára megváltozott minden . Mikor elfogadtuk azt , hogy minket örökbe fogadtak egy kisvárosba költöztünk név szerint Port Greenbe . Életemben , akkor hallottam róla először , mert iszonyat kicsi a város . Csodálatos kis családi házat vettünk , ugyanolyan házat , mint amilyen mindenkinek van . Aztán két hét után minden kiderült . Semmi sem fogható ahhoz az érzéshez , amikor kiderül , hogy nem az az ember vagy , akinek eddig hitted magad . Én egy különc 17 évesnek hittem magam , akit kétszer is kidobtak a szülei , aki a testvérével él ahogy tud és a világnak nincs különösebb célja vele .

Elijah elmondta , azt amit eddig kiderített bár az nem sok ,különösebben nem megyünk vele semmire ám az én életem gyökeresen megváltozott . Kristálytisztán emlékszem hogyan is történt :

Elijah türelmesen várta míg én és Cody helyet foglalunk az asztalnál ,amin ott volt kér pohár üdítő . Nem tudtam mire vélni , hogy miért hívott minket össze hisz mielőtt eljöttünk minden fontos dolgot megbeszéltünk , egészen addig , hogy mikor ki visz el az iskolába és mikor megyek busszal .

- Gyerekek , amit most mondani fogok kihat majd az életetekre . Minden megváltozik , majd . Semmi sem lesz többé a régi . Viszont , azt tudnotok kell , hogy mindig a védelmem alatt fogtok állni , hisz ez alatt a pár hét alatt közelebb kerültünk egymáshoz .

Istenem csak nem valami maffiózó kezébe került a jövőnk ?! Mond , hogy nem . Nem lehet , hogy megint ilyen rossz történjék velünk . Amúgy is Elijah olyan fura, már akkor is furcsa ,amikor megszólal . Gondolhattam volna , hogy nem lesz minden jó .

Elmondta , hogy milyen világban élünk , elmondta , hogy léteznek vámpírok , vérfakasok és boszorkányok . Megtudtuk , hogy mit tudnak ezek a természetfelettiek , hogy hogyan is alakultak ki , hogy mit csinálnak az emberekkel . A boszorkányok az emberek segédei , a vérfakasok tulajdonképpen nem avatkoznak az emberek életébe nekik csak a vámpírokkal van bajuk . A vámpírok pedig mindenkit a szolgájuknak tartanak . Elijah egy ős , akit az anyja változtatott át a védelmük érdekében . Mindent elmondott egész a történelem kezdetétől egészen addig amíg örökbe nem fogadott minket .

Itt jött a nagy változás . Addig megtudtam valahogy emészteni a dolgokat , míg el nem mondta , azt hogy mi köze van nekem ehhez az egészhez .

Egy hasonmás vagyok . Egy olyan hasonmás akinek van egy ikertestvére . Egy ikertestvére , aki semmit sem tud róla . Egy olyan ember vagyok , akinek feladata van . Egy olyan feladat , amelyet az ikertestvérem sem tud megoldani , kizárólag csak én . Csak én tudom megtenni . Megölni Klaust , Elijah törtvénytelen testvérét , aki egy hibrid . Vámpír -vérfarkas keverék . Egy olyan ember vagyok , aki pontosan úgy nézz ki , mint előtte sok évvel egy lány . Olyan lány vagyok , akinek a külsejét mások is öröklik . A Petrova lányok öröklik . Az előttünk lévő lány Katerina Petrova mára egy vámpír , aki iszonyat sok embert megölt és tervei halálosak másokra nézve . Olyan Petrova ő , aki saját maga miatt képes volt feladni a családja életét . Az ő törtvénytelen lánya véréből születtünk mi . Elijah szerint ilyen még nem volt egyszer sem , hogy két Petrova hasonmás születik . Szerinte nekünk van valami feladatunk ,de mivel Elena már bevégezte a feladatott , ami mellesleg sikerült , de apám szerint nekem külön feladatom van . Mivel Katherine áldozata füstbe ment , ezért Klausnak 500 évet kellett várjon Elenára . Sajnáltam az ikertestvéremet , mivel szembe kellett nézzen egy őrült hibriddel , de Elijah szerint nekem sokkal nagyobb feladatom van , mint neki . Mikor elmesélte részletesen , hogy Katherine és Elena is ugyanazt eljátszotta a Salvatore testvérekkel már egyből nem éreztem szimpátiát a hasonmások iránt . Nem tudom megérteni , hogyan lehettek olyan ostobák , hogy kétszer bedőltek . Nem én soha nem tudom megtenni ezt , pláne nem két fiúval . Tudom azt , hogy Elena sem gondolta volna ,de a végére mégis megtette . Szerencsés lány , hogy annyian megvédik és kiállnak mellette . Mellettem itt volt a bátyám és Elijah , de amellett a lány mellett tömérdek ember kiáll . Irigylem őt .Ez nem kérdéses , de abban a percben mikor megtudtam ezeket a sokkoló dolgokat a padlón kötöttem ki .Azóta eltelt fél év 18 éves lettem és rájöttem , hogy minden igaz . Képek hada bizonyította apám igazát és ha az nem lett volna elég egy vámpír is alátámasztotta . Egy olyan vámpír , aki meg akart ölni , szerencsém volt , hogy Lara apám védőboszorkánya épp akkor kezdte el védelmi munkáját . Hála neki élek .

Tanuljam meg elfogadni a dolgokat ? Elfogadtam. Tanuljak meg vele élni ? Megtanultam . Nézzek szembe a jövővel ? Nem fog menni .

-Leszállás ! - mélázásomból ez az ismerős rekedtes hang ébresztett fel . Megint elkalandoztam az életemen , mint ahogy , azt mostanság tenni szoktam . Felkaptam a hátizsákomat , majd gyorsan leszálltam a buszról . Nem engedhetem meg magamnak újból ,azt hogy a sofőr leordítsa a fejemet a mélázások miatt . Siettem , ahogy csak tudtam , mivel már rég otthon kellett volna lennem . Ugyanis hét órám volt , de ott kellett maradnom , korrepetálni . Nos , erről pedig otthon nem szóltam . Félve nyitottam ki a bejárati ajtót , mivel tudtam , hogy apám vagy Cody biztosan ott lesz és abból jó nem sülhet ki . Az előző kijelentésem igazságra talált , mivel a mára már apává nőtt Elijah ott állt az ajtónál .

-Grace , hol voltál ? Mi történt ? Nem esett semmi bajod ? - zúdította kérdéseit . Én pedig megilletődve és fél lábal a ház küszöbén álltam és vártam , hogy valami ésszerű ötlet az eszembe jusson .

-Az iskolában voltam és nem történt semmi furcsa , csak korrepetálnom kellett . Nyugi apa , ha valaki el akarna kapni , úgysem tudna köszönhető a te állandó őrizetednek . Semmi bajom , jól vagyok . - nyugtattam meg , ami egyáltalán nem sikerült talán még jobban felbosszantottam .

-Grace tudod , jól mit gondolok az állandó felügyeletedről .Erre szükség van a biztonságod érdekében . Kellett volna szólnod , hogy ne aggódjuk halálra magunkat . Amúgy is hol tartod a telefonodat ? Kismilliószor hívtunk ! Ha még egy ilyen előfordul nem lesz vitás , hogy magántanuló leszel . -oktatott ki , majd egyszerűen besétált a konyhába , ahol Lara várta . Utána siettem , mert tudtam , hogy valami fontos dolog van a háttérbe máskülönben még mindig az ajtó előtt álltunk volna .

-Lara , most tényleg szükségünk van rád . Mystic Fallsban a feje tetejére állt minden . Grace érdekében , most én sem fogok elmenni . Amúgy sem tudnám magam tovább leplezni Niklaus előtt .Szóval amondó vagyok , hogy most itthon maradok és együttes erővel védjük Gracet. Te vagy a legerősebb boszorkány , akit ismerek .

-Elijah nyugalom Gracenek nem esik semmi baja , ha rajtunk múlik . Mindenben megvédjük ! - nyugtatta Lara , apámat .

-Apa el kell mondanod mi történik Mystic Fallsban . Elég volt a titkokból . Tudom mi a feladatom , tudom mire vagyok képes , szóval ezzel is megbirkózom . - próbáltam előhozakodni ész érvekkel .

-Igazad van Grace , tudnod kell mi folyik ott . Hisz te vagy a legcsodálatosabb ember a világon . Mystic Falls teljesen Niklaus uralma alatt áll . Nem tudja , hogy miért nem működik Elena vére a hibrideknél . Ezért kutatásba kezdet . Elena pedig Stefannal és ifjú csatlósaival mindent megtesznek , hogy megöljék a bátyámat . Nos ez egyszer nem sikerült nekik és ha a megérzéseim jók , akkor most sem fog . Readásul a nagyobbik Salvatore elhagyta Mystic Fallst , miután Elena kijelentette kivel is akar lenni .

-Apa ezzel , azt akarod mondani , hogy Klaus tud rólam ? - kérdeztem

-Nem Grace nem tud rólad és , ha rajtunk áll nem is fog . Nyugalom kincsem semmi gond nem lesz ez Elenáékhoz tartozik . Neked ehhez semmi közöd és nem is lesz . Nem engedem , meg , hogy tönkretegyen téged Niklaus . Viszont óvatosabbnak kell legyünk . Kol miért nincs itt ? - kérdezte miután rájött ,hogy öccse nincs ott . Kol , Elijah és Klaus öccse , aki mindenben segít nekünk és mellesleg nagyon rendes ős . Nagyon szeretem őt is , nem tudom elképzelni úgy az életem , hogy ne lenne benne a vicces és jóképű Kol .

-Talán engem kerestél Elijah ? - suhant mellém Kol , majd kezét átlökte a vállamon . Nem zavart , hogy ezt csinálja tulajdonképpen már megszoktam . Állandóan szívatjuk egymást és mindenben keresztbe teszünk egymásnak . Persze Kol tud lenni komoly is , ha nagyon akar .

-Hallottad , amit az előbb mondtam ? Nekem úgy tűnt igen . Nos ezentúl Grace rád is van bízva . Az iskolában a te feladatod lesz rá vigyázni .

-Oké . Úgyis szeretném látni , amint hoppon marad . - nevetett jobban mondva röhögött

-Majd meglátjuk , most viszont farkaséhes vagyok .