3. rész - Veszekedések keresztüzében

Meghoztam a 3.részt , kicsit késve ugyan , de feltettem . Az ok , amiért későn érkezett az , hogy pénteken már reggel iskolába menet éreztem , hogy mennyire kikészített a hét . A suliba még  az első két órát bírtam , mert filmet néztünk , aztán harmadik órán már ki voltam ütve szó szerint . Miután túléltem az iskolát a buszmegállóban eleredt az eső , szerencsére csak csöpet áztam meg . Aztán hazaérve a testem egy bábúéhoz volt hasonló , leültem megnéztem a Vámpírnaplókat , onnantól meg kiesés van , nem bírtam felállni sem , vacsoráztam és kidőltem . Szóval elég húzós hetem volt , ezért késett a fejezet ! Köszönöm a véleményezést . Figyelem ! Minden chatbeli kérdésre válaszolni fogok és megkérek mindenkit , hogy , aki véleményt ír az ne a chatbe tegye meg , hanem a rész alá ,mert így elveszik . 

No, remélem tetszik ez a fejezet is , hamarosan belelendülünk az akcióba , ahonnan nem lesz megállás !

Még egyszer bocsi és hatalmas ölelés mindenkinek . Pihenjetek sokat nehogy ,úgy végezzétek , mint én . Egyébként nem hevertem ki semmit ,mert reggel korán kellett keljek , de próbálok pihenni , ami az én rohanó kis világomban nehezen lehet megtenni !

U.I. A rész rövidebb , de remélem kárpótol egy kicsit a vége titeket !

 

"A csalódottság csak azokat érintő érzelem, akik törődnek másokkal."

Veszekedések keresztüzébem

Alighogy beértünk az ebédlőbe megpillantottam a bátyámat , amint épp verekszik egy széles vállú fiúval , aki a jelek szerint focista . A kabátja pedig csak bizonyíték . El sem hiszem , hogy Cody mit művel ma . Először az a férfi most meg ez a gyerek . Mi van veled Cody ? Ki tette , ezt veled ? El sem hiszem , hogy az én kelekótya bátyám mit művel épp az ebédlő kellős közepén . Úgy látszik az igazgató csak megfenyegette , de ezt nem fogja egy fenyítéssel megúszni , pláne úgy , hogy akivel összeverekedett az az iskolába jár . El sem hiszem , hogy ennyi botrány fűzhető hozzá . Tudom ez csak kettő , de meglepetésként érint engem , hisz eddig soha nem volt ilyesmire példa . A bátyám nem erről volt híres , hanem arról , hogy egy jófej srác , aki , ha teheti a haverjaival ül egy bárban és lányokat csábít , na meg persze óvja az egyetlen testvérét . Most pedig arról lesz híres , hogy egy nap alatt két férfit is elver . Ez ellen valamit tenni kell és én ma fogok már érte tenni valamit , nem engedem meg , hogy a bátyám egy szadista őrült legyen , aki csak akkor érzi jól magát , ha valakit elverhet .

Soha nem tettem még ilyet ,de felkaptam a táskámat , majd kiszaladva az iskolából hazafelé szaladtam . Kol rettentő gyorsan utolért a vámpír képességének köszönhetően . Sikerült lenyugtatnia , majd meggyőzött arról , hogy sétálva induljunk haza . Ezáltal kiszellőztetve a gőzt és mi egymást . A házak összemosódva lebegtek a szemem előtt , míg a zöld pázsit kristálytisztán kiemelkedett és egy idő után már csak a rikító zöld fűre tudtam koncentrálni. Megláttam a házunkat és elöntött egy belső megkönnyebbülés olyan , mintha hazaértem volna . Eddig eszembe sem jutott otthonként tekinteni az emberektől/vámpíroktól nyüzsgő házra . Most pedig olyan , mintha hazaértem volna , mintha mindig , ezt a pillanatot vártam volna . Amilyen gyorsan jött ez az érzés olyan gyorsan repült tovább . Amilyen gyorsan csak tudtam szaladtam fel a verandára onnan pedig be a biztonságot nyújtó lakásba . Apám és Lara gyorsan kiszaladtak a dolgozószobából , s kérdőn néztek rám meg a mellettem álló kissé zilált Kolra .

-Grace neked nem iskolában kéne lenned ? Azt nem mond , hogy Kol rávett a lógásra – förmedt rám apám

-Hé !- panaszkodott Kol

-Nem senki nem vett rá a lógásra én döntöttem úgy , hogy haza kell jönnöm – csaptam le a táskámat

-Ha szabad tudnom mi okból ? Grace mi van veled , soha nem viselkedtél még így . Történt valami ? Esetleg egy vámpír ? -aggodalmaskodott Lara , aki a legnagyszerűbb boszorkány , akit csak ismerek .

-Nem kivételesen nem vámpír volt és elnézést kérek a dühömért , de az égvilágon semmit sem értek – fakadtam ki , ahogy még soha

-Mit jelentsen ez ? - lépett közelebb apám , majd az ökölbe szoruló kezemet szép lassan kiegyenesítette

-Ti tudjátok miért viselkedik Cody ilyen furán ? Ha igen ideje lenne elmondani nem gondoljátok ? - néztem Larara , akiről tudni illik nem éppen jó titoktartó

-Mi van Codyval ? Semmit nem tudok róla . - nézett rám értetlenül

-Akkor elmondom mit is csinált ma a drága bátyám . Csodálkozom , hogy nem hívtak még az iskolából . Nos , ma reggel összeverekedett egy ismeretlen férfival az iskola előtt és ez nem minden , hisz az ebédlőben is össze balhézott jobban mondva összevert egy diákot . - akadtam ki

-Ez nem lehet igaz – hüledezett apám

-Igen ez mind igaz , én sem akartam hinni a szememnek ,pedig ez történt . Talán túl sok mindent ráhagytok , ideje lenne visszafogni . Teljesen kifordult önmagából

-Talán igazad van a ráhagyással kapcsolatban -vélekedett Lara

-Ó , és erről a jómadárról még nem is beszéltem !- fordultam Kol felé – Ha lehet fogjátok kocsit vissza . Egyszerűen mindenbe beleszól , a tanárt folyton javítgatja , már így is róla beszéltek egész történelem órán , s minden bizonnyal most már az egész iskola őt beszéli . Persze ,hogy mi vagyunk a figyelem központjába . Szóval tanácsolom , hogy kezdjetek valamit ezzel a két félnótással , mert senki sem járna jól , ha én kezdenék valamit velük

-Kol megéltél már jó pár száz évet és még most sem tanultad meg a leckét ? - nézett rá keményen apám . Ettől a tekintettől még a legkeményebb maffiózó is meghátrál .

-Grace , ezt nem megbeszéltük ? - fordult felém az említett

-Igen megbeszéltük , de azért annyira ismerlek már , hogy ilyen térben tudjam ,hogy hazudsz – kaptam fel a táskámat és indultam átöltözni . Elijah telefont kapott az iskolából , hogy azonnal induljon Cody után . Valahogy sejteni lehetett , hogy így fog történni . A szobámba érve észrevettem , hogy a reggeli rumli el lett takarítva . Lara keze van a dologba

,bizonyára . Nemcsak , hogy védelmezz minket , hanem olyan , mint egy pótanya . Főz , takarít , mos és nem utolsó sorban mindenről tudni akar , ami velünk történik . Örülök , hogy őt kaptuk meg végre érezhetem , azt amit más természetesnek vesz . Átöltöztem egy egyszerű fekete melegítő nadrágba és egy fehér vastag felsőbe . Felvettem a szokásos tornacipőmet , majd a kocsi hangjára otthagytam a kinyitott füzetemet a földön . Cody és Elijah nagy hanggal kerültek a nappaliba . Az utolsó lépcsőfokokról leugrottam , hogy minél előbb halljam meg , hogy min is vesztek össze .

-Nem érted ? Látta ! Látta őt és nem hagyhattam annyiba , a pasas vámpír volt . Nem tudta , hogy ő egy új hasonmás , hanem , azt hitte , hogy Katherine . - ordibálta teli torokból a bátyám .

-Honnan tudod , hogy Katherinek hitte ? - kérdezte apám egy kicsivel csendesebben

-Onnan , hogy mondta a nevét . Azt hiszed , hogy kitaláltam . Hát nem ! Ilyesmivel nem szórakozok . - csapta le a kabátját

-Elhiszem , rendben . Most viszont szépen elmondod , hogy nézet ki , de előtte azt , hogy minek ütötted meg a másik srácot . Cody ez így nem mehet tovább , mostanság furcsán viselkedsz és ezt nem csak akkor vettem észre , amikor a húgod felhozta . - kérte számon most már nyugodtan apám

-Mond csak Grace neked mi közöd van az én viselkedésemhez ? Alaptalanul pedig ne fecsegj mindenkinek . Talán előbb velem kellett volna beszélj ahelyett , hogy jár a szád . Gondolkodj , azt hittem , hogy okos vagy , de ezek szerint egy buta kis liba vagy , aki ugyanolyan , mint a két másik , akik a kiköpött másaid .

- Nem mondhatsz ilyet a húgodnak érted ? Ő csak megpróbál védeni téged , mielőtt még nagyobb bajba kerülsz .- tovább nem hallottam ugyanis az agyam teljesen kikapcsolt . Soha nem mondott még ilyeneket nekem , még akkor sem , amikor a legrosszabb kedve volt . Úgy látszik félreismertem a bátyámat , nem ő ezt önként soha nem mondta volna nekem . Ő nem tenne ilyet velem , ő szeret engem . De akkor miért mondta ? Miért hasonlított Katherinehez és Elenához ? Tudja , hogy mi a véleményem róluk . Megidézhete az a vámpír férfi ? Nem , nem lehetséges hisz állandó jelleggel issza a verbénát csakúgy , mint Lara és én . De akkor mi ütött belé ? A levegő hirtelen olyan sűrűvé vált , hogy nem kaptam oxigént és szinte már – már láttam a körvonalait a szobában . A fejem , mint egy zúgó repülőgép . Nem , nem maradhatok ebben a szobában , sőt a házban egy perccel is tovább . A könnyeim az arcomat mardosták , mintha sav lettek volna úgy égették , azt a helyet , ahol lecsorogtak , majd elvesztek a nyakamnál . Lélekszakadva rohantam ki a bejárati ajtón , becsapva az ajtót . Tudom , hogy nem járkálhatok már ilyenkor kint , de egyszerűen nem maradhattam abban a szobában , amelyben csalódnom kellett a bátyámba .

2. rész - Intézkedések

Sziasztok megérkeztem a  második részel ! Remélem mindenkinek elnyeri a tetszését . Továbbá ismétlem magam a chatbe várom a cseréket legyen az banner vagy link ! Előre is köszönöm ! Egyébiránt mást is lehet mondani , hisz arra van a chat . Lehet nyugodtan kérdezni , mert nem harapok . Köszönöm az 1 kommentet , amit kaptam . Annak is nagyon örülök , hisz csupa pozitívat tartalmaz . Örülök , hogy van akinek tetszik és le is írja a véleményét . Vannak , akik olvassák a blogot ? Iszonyat sokszor szoktam feltenni a kérdést magamnak ,de most már tudom , hogy egy ember biztos olvas , meg amúgy is régóta őrlődik már bennem , hogy "papírra " vessem az én kis agyszüleményemet . Hú , el se hiszitek milyen régóta , csak tudjátok kell kedv és egy kis kivitelezés , meg kell tervezni a részt mielőtt , azt bepötyögjünk xD Remélem az idézet is passzol meg a kép és megint kapok hozzászólást * összeszorított újjal ül * A második részben sem szerepel , akire nagyon várunk , de megsúgok egy titkot , hogy most irom a negyedik részt és a harmadik végén történnik fog valami . Türelem !Mesélhetnék még pár dolgot , de azt hiszem nem rám vagytok és kórós agyszüleményeimre kiváncsiak , hanem a történetre .

Hatalmas ölelés mindenkinek és jó olvasást !

 

"A düh egy olyan érzés, amit azok éreznek, akiknek számít valami."

 

 

Intézkedések...

Amit Elijah a tegnap kirendelt tényleg igaz volt , mert ma reggel Kol a nappaliban várt teljes harci díszben . Mondjuk , ha jobban bele gondolok , akkor nem is lepődöm meg , mert , amit itt az elmúlt hónapokban lezajlott , az leginkább az őrültek házára hasonlít . Mindenki azzal van elfoglalva , hogy minél biztonságosabb legyen nekem Port Green , amiért tényleg szívből hálás vagyok , de miközben mindenki arról gondoskodik , hogy biztonságba legyek , na meg persze magáról , arról elfeledkeznek , hogy hagyjanak teret , levegőt , szabadidőt nekem . Szabadidőm még van , mert ugye nem mehetek el sehová a legjobb barátnőmmel , Bridgittel , sem pedig a bátyámmal még a közeli kávézóba sem . Úgy érzem ez ki fog készíteni már csak idő kérdése és őrült leszek a sok otthon üléstől ,semmit tevéstől . Az iskolában vannak teendőim , hisz benne vagyok minden lehetséges bizottságban , programban , szervezéseben de csak , azért mert így egy kicsit kiszabadulhatok a levegőre és emberek között lehetek , akik egy teljesen átlagos lánynak titulálnak el . Az idegennek előtt , sőt még Bridgit szemében is csak egy nagyra törekvő , otthon ülő személy vagyok . Nem is haragszom meg rá hisz tényleg szeretnék valamit elérni a jövőbe már , ha nekem lesz olyanom . De apám szerint lesz szóval állítása szerint mindent bele kell adnom , hogy vigyem valamire . Állítólag bennem van a reménye . Mármint , ezt úgy értelmezhetjük , hogy szerinte biztos orvos esetleg ügyvéd leszek , mert Cody nem sok jót ígér . Míg én átlagosságra vágyom addig Cody mindent felad , azért , hogy vámpírvadász lehessen . Tehát tényleg nem sok jóval kecsegtet a jövője . Egyszer el is mondta, hogy én leszek a pénzkereső húgica , míg ő az óvó báty . Megmondtam neki , hogy abból ő nem fog enni , szóval nagyon gyorsan húzzon bele a tanulásba máskülönben egy csóró senki lesz , mert nem számíthat mindig arra , hogy Elijah eltartja és akkor lesznek neki márkás ruhái meg minden amit szeme , szája megkíván .

Kol szokása szerint most is egy poénnal ütötte el a reggeli rossz kedvet , ami általában jelen van a mi kis konyhánkba . Aztán szokás szerint következett a felüdítő kacagás , ami körbelengte az egész teret , így mindenki felszabadultabban sürgött-forgott . A reggeli most is elhúzódott , mint ahogy az van minden reggel .Lara becsomagolt nekem és Codynak ebédet , amit egy puszi követett , aztán mindenki ment a reggeli dolgára . A mi esetünkben ,Cody , Kol és én , iskolába , Elijah és Lara pedig újabb kutatásokba kezdett . Cody felült legújabb motorjára és azzal indult el , míg mi felszálltunk az iskolabuszra . Mit ne mondjak Kol az egész utca szeme láttára kezdett el rimánkodni nekem , hogy ő mindent megtesz csak ne kelljen fel ülnie erre a sárga ocsmányságra . Az egész arcom a piros szín formájába játszott , míg kínkeserves percek után sikerült felrimánkodnom Kolt a buszra . A buszsofőr füstölgő fejjel indította be az ütött – kopott iskolabuszt . A legtávolabbi helyekre ültünk el , de még így is hallottam , amint a többiek összesúgnak a hátunk mögött . Egyesek szerint Kol egy gazdag elkényeztetett ficsúr , megint mások szerint pedig egy igazi Don Huan . Hát persze , hogy az utóbbiak lányok csoportjából hangzott el , míg az elsőt a fiúk beszélték . Nem tudom , hogy Kolt , hogy nem zavarja az , hogy tökéletesen hall mindent , amit beszélnek és nem gurul be rajta . Én pironkodva , húzódnék össze a helyemen , majd pedig számolnám a perceket .

Közelebb hajoltam Kolhoz , majd feltettem neki a kérdést miszerint nem zavarja az ilyesmi .

-Tudod Grace , ha az ember esetemben vámpír már több ilyet megélt , akkor egy idő már nem zavarja , hanem egyszerűen kikapcsolja . Sok mindent megéltem és ez pedig csak hízelgés a számomra . Azt ne mond , hogy te nem látod milyen tökéletes a testem .

-Kol tájékoztatlak , hogy az egód ennél nagyobb már nem is lehetne . Te jó ég az én kicsi kis önbizalmam háromszor elbújhat a tied mellett . - mondtam miközben a gombot piszkáltam a felsőmön . Pironkodva néztem fel , hogy vajon ez a lökött szeretni való ős , hogyan is reagál a kijelentésemre .

-Grace majd , ha neked is lesz ekkora tapasztalatod , akkor az én önbizalmam , önbecsülésem simán elmehet majd a tied mellett . Gyönyörű vagy fogd fel . Ha lenne esélyük a gimidbe járó srácoknak arra , hogy randizhassanak veled , akkor minden lehetőséget megfognának ,de tudod a legutóbbi után . Senki sem szereti , ha nyíltan megmondják neki , azt hogy nem akarsz vele randizni . Ezért nem merik kicsi lány feltenni a kérdést és közeledni . Persze ott van a bátyád , Elijah és nem utolsó sorban itt vagyok én is szóval , aki közeledni merne az szerintem nem élne tovább két percnél . - kuncogott , mire több lány is heves vihorászásba kezdett .

Jól estek a szavai kicsit jobb kedvem is lett és szívesebben viselem el , azt hogy kaptam egy újabb bébiszittert . Mármint nincs gondom azzal , hogy Kol lett a vigyázóm , mert tőle százszor rosszabbat is kaphattam volna ,csupán nem szívesen gondolok arra , hogy már itt az iskolában sem lehet az az átlagos lány , aki itt nem kell hazudozzon a legjobb barátnőének . A busz kitett minket a szokásos helyre . Bridgit mosolyogva szaladt elém , miközben jó pár diákot félreállásra késztetett . Kolt nem ismerte , ezért mire odaért érthetetlenül bámult rám , majd a mellettem szorosan álló ősre.

-Szia Grace ! Idegen !- biccentett az egyre szorosabban közrefogó Kol felé .

-Szia Bidgit ! Ő itt Kol , aki egy ideig velünk fog mászkálni az iskolában ugyanis apám távoli rokona , aki most érkezett hozzánk .

-Értem . Egyébként stílusosan lépett be ma Cody az iskolában . El sem hiszem , hogy ő a testvéred , annyira különbözők vagytok … - a többit nem értettem , mert egyre csak azon járt az eszem , hogy megint mit csinálhatott az a féleszű bátyám . Ő mindenesetre imád a figyelem központjába lenni , ellentétben velem , aki jobban szeret a sarokba gubbasztani és imádkozni ,hogy senki ne figyeljen rá . Sikerült valahogy kiböknöm ,azt amire a legjobban kíváncsi voltam .

-Miért , hogy lépett be ? - fojtottam vissza a lélegzetemet és próbáltam nem koncentrálni az egyre gyorsabban verő szívemre .

-Hát tudod Missyvel az iskola bejáratánál mindenkit feltartott , tudod...ööö mivel épp egymás szájába matattak . Aztán volt itt egy fickó , akit életemben nem láttam ,de nagyon jól nézett ki és az mondta, hogy menjenek szobára , mire Cody begurult és neki ment a pasasnak .De nyugi egyiküknek sem lett baja , viszont Cody az igazgatónál van . - ez nem lehet igaz ! Cody mégis mit műveltél ?! Te jó ég , ha ezt megtudják otthon , tuti kicsinálják . Mert apám szerint mindig maradj a háttérbe és onnan irányítsd a dolgokat .Eszméletlen , hogy miket megenged magának most , hogy van miből fizetni mindent .

-Köszönöm Bridgitt , hogy elmondtad viszont nekem és ennek a fess fiatalembernek az igazgatóhoz kell menjünk a papírokért, aztán pedig meg kell leckéztessem a bátyámat . Később találkozzunk ! - meg sem vártam a válaszát kezen ragadtam Kolt ,majd az iskola igazgatósága felé indultam jobban mondva szaladtam .

-Hé , nyugi Grace . Codynak biztos volt oka , hogy megüsse a pasast .- rángatott meg Kol

-Ide figyelj Kol ! A bátyám soha nem tette ezt , még akkor sem , amikor lett volna oka rá . Erre tessék megüti , azt a férfit . Mostanában teljesen elfeledkezik arról , hogy ki is ő . Szóval ne nyugtatgass itt engem , mert minden okom megvan arra , hogy idegbetegként viselkedjek . Most pedig döntsd el ,hogy jössz vagy maradsz ! - förmedtem rá , aztán szó nélkül húzott maga után . Cody ott ült a titkárság egyik sötétkék székén és teljesen magába volt zuhanva ugyanis még , azt sem vette észre , hogy mi beléptünk az irodába . Sietve elé guggoltam .

-Cody neked teljesen elment a maradék eszed ? Hogy jutott ilyesmi az eszedbe ? Hogy teheted , ezt ?

Felnézett mélázásából , majd erőteljesen ellökött magától úgy , hogy a padlónak csapódtam .Egy szisszenés után sikerült felállnom , majd vigyázóm mellé álltam , aki indulatosan kiabált rá a bátyámra . Soha nem tett még ilyet . Miért pont most ?

-Öcsém te teljesen meg vagy őrülve ! Miért csináltad ezt ? Amiért dühös vagy nem kéne a húgodat bántanod .

-Pont te fogsz kioktatni , idióta . Most pedig menjetek innen . Otthon elmesélem mi történt . - biccentett az ajtó felé , jelzés kép

-Nagyon jó okod kell legyen erre ! - vágta rá Kol . Nem tudom mi ütött az öcsémbe , de épp amikor megmondtam volna neki , hogy addig el nem megyek , amíg el nem magyarázza a dolgokat megjelent Miss . Collins a titkárnő .

-Miss és Mr. Morgenstern ! Á , ön bizonyára a legújabb diákunk , itt vannak a papírjai és a többi . Kérem Miss . Morgenstern induljanak el az órájukra . Mr . Önt pedig várja az igazgató úr . - lökött szinte ki minket az irodából Miss Collins , aki már jócskán benne járt a korban , de mivel példamutató ember az iskolában így mindenki megtűri . Igaz kicsit túlbuzgó és felettébb sokat szeret parancsolgatni , de ezek ellenére kiválóan ért a feladatához . Képtelenek voltunk elindulni az óráinkra , ami mellesleg mindkettőnknek történelem volt . Remek . Miután elfoglaltuk a helyünket a fehér falakkal bevont terembe , rögtön érkezett a történelem tanár . Bele is csapott a közepébe de Kol , mint mindig most is beleszólt . Egész órán , ezt művelte . Mindenben kijavította Mr .Redicet , akinek már láttam füstölni a fejét . Meg is löktem jó erősen , de mint akinek se füle , se érzéke nem reagált a figyelmeztetésre folytatta a kajavitásokat . Persze megértem én ,hogy ő megéltem meg minden , de ez egy iskola nem pedig a ki mit tud . Mondjuk lehet engem is idegesítene, ha nem úgy mondaná el valaki , ahogy történt , de Kol túlzásokba esik és képtelen észre venni magát . Dühös vagyok rá és Codyra is . Codyra azért , mert furán , agresszívan és idegesítően viselkedik , Kolra meg , azért mert az egója és a kötekedési vágya felültesz mindenen . Nem fogom , ezt kibírni . Kész lehetetlenség . Mindkettő egész nap a nyakamba lehelnek úgy követnek , aztán még otthon sem hagynak békén . Ideje lenni szembesíteni őket ,de azt hiszem nem én leszek az a személy . Lara és Elijah tudnak nekik parancsolni na jó igazából Kol csak Elijahra hallgat , de még ő is beijed Lara dühtől izzó szemeitől .

Amint hazaértünk beszélni fogok Elijahval és Larával egyaránt , mert hiába ez az első nap , de Kol barátocskám már most az idegeimre megy . Mindenki minket nézz az egész terembe és pusmognak rólunk . Nem szeretek a központban lenni és , ezt most az én drága korrektor barátocskámnak köszönhetem .

-Kol elég volt hagyd abba az állandó kijavitgatást !- pisszegtem rá úgy , hogy senki ne hallja

-Miért egyszerűen ez a félnótás semmit sem tud , valakinek meg tanítania , ha már diplomát szerzett . - fortyant fel

-De annak a valakinek nem neked kell legyél . Egyébként pedig ez az ember egy csupa szív, hóbortos tanár , aki mindenkinek ad egy második lehetőséget , beleértve téged is . Szóval fogd be , azt a nagy szádat és maradj csendben , máskülönben pokol lesz ebben az iskolában az életed , ezt garantálhatom .

-Nem tudom belőled kinézni , azt hogy engem megbántsd , sőt még életemben nem hallottam tőled , azt a szót , hogy fogd be . Ezaz kislány csak így tovább ! - kuncogott

-Nem is szeretek így beszélni , de te kihozod belőlem a rosszt . Szóval kérlek , ha valamit is számítok neked , akkor ezután kedves leszel Mr . Redicettel és csendben maradsz . Akkor válaszolhatsz , ha kérdeznek .

-Ó , szóval kijátszod a valamit is számítok neked nevezetű lapot . Oké , ezt megjegyeztem szóval több ilyen lapocska már nincs . Rendben megpróbálok kedves és odaadó lenni ezzel a félnótással és csendben maradni . De megjegyzem ez lesz életem legnehezebb feladata .

-Köszönöm ,de tényleg – álltam fel , miután megszólalt a szünetet jelző csengő hangja . Kol követte a példámat , majd elindultunk az ebédlő felé , ahol kitört a balhé .

1 rész - Mi is történt ...

Nos , aranyoskáim meghoztam az első részt ! Ne számítsatok romantikára és akcióra , hisz ez még csak a bevezetés . Igaz prológust nem tettem fel , mivel az csak később érkezik , hisz nem olyan fontos az most nekünk ! Egy - két kommentnek örülnék , cserét a chatben lehet kérni . Remélem tetszik mindenkinek a rész , a zene és a történet első részéhez az idézet na meg persze a részhez választott idézet is . Az első rész tudom nem a leghosszabb és igen van benne helyesírási hiba ( ember vagyok és én bétázok , mert jelenleg nincs bétám ) , de remélem elnézitek nekem és kárpótol a rész . Sajna Damon még nem szerepel benne és , mint mondtam nem vágtuk bele a lecsóba , de a nevét megemlítettem xD

Jó olvasást és mindenkinek hatalmas ölelést !:) 

"Ahhoz, hogy az ember legyőzze az élet fájdalmát, őszintének kell lennie önmagához, elismerve hibáit és gyengéit. Mint egy sebésznek, hajlandónak kell lennie mélyen belevágni a lélek gennyező sebeibe. Máskülönben túl sok energiáját emészti fel a tagadás vagy a csalódások miatti önmarcangolás."

Mi is történt...

Rámosolyogni a világra nehéz , szembe nézni a halállal nehéz , megtudni , hogy a világ nem olyan ,mint amilyenek képzeljük nehéz . Ezek mind jelen vannak az életembe , mindegyik elem közvetlenül ott lebeg minden nap a szemem előtt . Tudni , azt hogy mi vár rám a jövőben egyszerűen szar érzés, tudni , azt hogy egyáltalán nem vár rám semmiféle jövő a lehetetlent jelenti számomra . A világra mosolygás , a halál , a tudás mind nehéz , de az hogy tudja az ember , hogy nem vár rá jövő a legrosszabb dolog a világon . Nem tudni , mikor és ki fog megölni , egyszerűen felemészti az ember lelkét . Az enyémet felemésztette a keserűség és a folytonos aggódás , de mégis mást mutattok a világnak . Mégsem a valódi énemet látja a világ , nem az vagyok akinek gondolnak még csak a közel sem vannak az igazsághoz . Egyedül talán a nevelőapám és a bátyám tudja , hogy ki vagyok , bár nekik is mindig a vidám , segítőkész énemet mutatom . Nem merem elmondani nekik , hogy valójában nem ismerik az érzéseimet , valójában nem az vagyok akinek látnak . Nem vagyok sem segítőkész , sem pedig vidám . Valójában egy két lábon járó szerencsétlenség vagyok , aki mindenkinek fájdalmat okozz , valójában egy szánalmas alak vagyok , aki meg sem érdemli , azt hogy a világon legyen .

Ki vagyok én ? - sokszor teszem fel magamban ezt a kérdést . Hisz csak egy különc , számkivetett vagyok . Egyetlen igazi barátom van , aki nem tudja az igazságot rólam , csak azt tudja , hogy egy szerencsétlen lány vagyok , akinek a szülei egy intézetbe rakták le ,a nem kívánatos árut . Nem tudja, hogy valójában ki vagyok . Nem tudja , hogyan érzek ,úgy ahogy senki sem tudja , nem tudja , hogy amikor velem van életveszélyben van .

A folytonos veszélyek már nem hatnak ki a mindennapjaimra , hisz megtanultam a jó pár év alatt , azt hogy , hogyan éljek azzal a tudattal , hogy minden lépésemet figyelik . Talán egyetlen hely , ahova még ők sem követnek az az iskola . Ott érzem magam a legjobban , ezért is szoktam mindig plusz feladatott vállalni , hisz órán érzem , azt hogy nem egy számkivetett személy vagyok . Lehet , azért mert olyankor figyelnek rám az emberek . Olyankor kérik a segítségem , olyankor normális embernek érzem magam . Olyankor nem vagyok veszélyben , olyankor apám nem rendel ki mellém felügyeletet ,mint valami három éves kisgyerekre .

Érzem, amikor kilépek az iskola területéről , hogy mint valami sötét köd ,a veszély utánam lopakodik . Más normális tinik nem szeretnek iskolába járni , nem szeretnek tanulni , de a különcségemnek köszönhetően bennem meg van a szeretet az iskola iránt . Szeretem nézni , amikor ismeretlen arcok , azt beszélik melyik helyre menjenek a hétvégén bulizni . Nem én bulizni sem mehetek , hisz minden ilyesmitől eltiltottak . Persze a bátyám minden hétvégén a legjobb bulikba megy el , míg én otthon töltöm semmittevéssel a hétvégét . Neki meg van engedve , hogy elmenjen , hisz apánk szerint őt nem fenyegeti az ami engem . Őt csupán , azért kell megvédeni , mert közvetlenül mellettem áll és támogat . Bár a buli témában nem értünk egyet , hisz ő a tipikus báty , aki nem szereti , ha a húgát épp egy fiú társaságában találja . Nem , mintha a fiúk célpontja én lennék , sőt egyetlen egyszer történt meg velem az , hogy randizni akartam menni egy fiúval . Miután a fiú el is hívott Cody , a bátyám beárult apánknak , aki az előtt tért vissza Port Greenbe . Mondhatni a szívinfarktus környékezte , ami mellesleg távol áll tőle , aztán megtiltotta , hogy elmenjek . Azóta pedig próbálkozni sem próbálok , hisz még a végén valami baja esik az egyik fiúnak .

Amióta tudom , hogy milyen feladatom van , azóta másképp látom a világot . Nem , mintha nem ítélném el azokat az embereket , akik először dobtak el , de rájöttem , hogy nem kellettem nekik a bajok miatt meg, ami velem jár . Aztán ott vannak a mostoha szüleim ,akik mellett egyetlen jó történt velem , mégpedig az , hogy megismertem Codyt . A mostoha szüleim soha nem vetettek meg semmi olyasmit ami a cigihez , az italhoz és a droghoz tartozott . Így egy idő után , mikor Cody és én megtanultunk ezzel együtt élni és elfogadtuk , azt ami nekünk jutott beállított a gyámhivatal . Ők tönkre tették egy perc alatt azt , amit én meg Cody addigi életünk alatt csináltunk . Persze egy részem örült hisz megszabadultunk , azoktól akik a pofonokat osztották nap , mint nap ,de a másik részem pedig össze volt törve . Hogy miért ? Mert végre beletörődtem abba , hogy nekem az jutott , megtanultam hogyan legyek felelősségteljes és teljesen önálló . Mindez nem veszett el mára sem , de akkor úgy éreztem tönkre tették az életemet . Egy intézetbe kerültünk , ahol majdnem egy évig éltünk . Nem volt leányálom , hisz nem volt könnyű annyi gyerekkel együtt élni . Mindenben segítettünk egymásnak összetartó kis csapattá boronálódtunk , míg egy nap egy adományozó be nem tévedt az intézetbe . Ekkor 17 éves voltam . Elijah azonnal kiszúrta magának Codyt és kapcsolatuk a sok látogatás során egyre jobban alakult . Aztán bemutatott neki . Mit ne mondjak először teljesen megijedtem tőle , ugyanis úgy méregetett és vizsgálgatott , mintha szellemet látott volna . Azonnal az intézet igazgatójához ment , ahol kitöltött minden papírt és egy jó nagy összeggel ajándékozta meg az intézetet . Attól a perctől kezdve , hogy Elijah aláírta a papírokat mi az ő felügyelete alatt élünk . Nagyon meglepő volt számomra ez a tette , hisz igazából míg a többi gyerek kijutott innen több hónapot kellett várjanak a leendő szülők . Semmiképp sem tudtam felfogni azt , hogy neki , hogy sikerült egy fél nap alatt elrendeznie . Döbbenetem nem volt mérhető semmivel sem , hisz Elijah nem tűnt akkor apa típusnak . De mára megváltozott minden . Mikor elfogadtuk azt , hogy minket örökbe fogadtak egy kisvárosba költöztünk név szerint Port Greenbe . Életemben , akkor hallottam róla először , mert iszonyat kicsi a város . Csodálatos kis családi házat vettünk , ugyanolyan házat , mint amilyen mindenkinek van . Aztán két hét után minden kiderült . Semmi sem fogható ahhoz az érzéshez , amikor kiderül , hogy nem az az ember vagy , akinek eddig hitted magad . Én egy különc 17 évesnek hittem magam , akit kétszer is kidobtak a szülei , aki a testvérével él ahogy tud és a világnak nincs különösebb célja vele .

Elijah elmondta , azt amit eddig kiderített bár az nem sok ,különösebben nem megyünk vele semmire ám az én életem gyökeresen megváltozott . Kristálytisztán emlékszem hogyan is történt :

Elijah türelmesen várta míg én és Cody helyet foglalunk az asztalnál ,amin ott volt kér pohár üdítő . Nem tudtam mire vélni , hogy miért hívott minket össze hisz mielőtt eljöttünk minden fontos dolgot megbeszéltünk , egészen addig , hogy mikor ki visz el az iskolába és mikor megyek busszal .

- Gyerekek , amit most mondani fogok kihat majd az életetekre . Minden megváltozik , majd . Semmi sem lesz többé a régi . Viszont , azt tudnotok kell , hogy mindig a védelmem alatt fogtok állni , hisz ez alatt a pár hét alatt közelebb kerültünk egymáshoz .

Istenem csak nem valami maffiózó kezébe került a jövőnk ?! Mond , hogy nem . Nem lehet , hogy megint ilyen rossz történjék velünk . Amúgy is Elijah olyan fura, már akkor is furcsa ,amikor megszólal . Gondolhattam volna , hogy nem lesz minden jó .

Elmondta , hogy milyen világban élünk , elmondta , hogy léteznek vámpírok , vérfakasok és boszorkányok . Megtudtuk , hogy mit tudnak ezek a természetfelettiek , hogy hogyan is alakultak ki , hogy mit csinálnak az emberekkel . A boszorkányok az emberek segédei , a vérfakasok tulajdonképpen nem avatkoznak az emberek életébe nekik csak a vámpírokkal van bajuk . A vámpírok pedig mindenkit a szolgájuknak tartanak . Elijah egy ős , akit az anyja változtatott át a védelmük érdekében . Mindent elmondott egész a történelem kezdetétől egészen addig amíg örökbe nem fogadott minket .

Itt jött a nagy változás . Addig megtudtam valahogy emészteni a dolgokat , míg el nem mondta , azt hogy mi köze van nekem ehhez az egészhez .

Egy hasonmás vagyok . Egy olyan hasonmás akinek van egy ikertestvére . Egy ikertestvére , aki semmit sem tud róla . Egy olyan ember vagyok , akinek feladata van . Egy olyan feladat , amelyet az ikertestvérem sem tud megoldani , kizárólag csak én . Csak én tudom megtenni . Megölni Klaust , Elijah törtvénytelen testvérét , aki egy hibrid . Vámpír -vérfarkas keverék . Egy olyan ember vagyok , aki pontosan úgy nézz ki , mint előtte sok évvel egy lány . Olyan lány vagyok , akinek a külsejét mások is öröklik . A Petrova lányok öröklik . Az előttünk lévő lány Katerina Petrova mára egy vámpír , aki iszonyat sok embert megölt és tervei halálosak másokra nézve . Olyan Petrova ő , aki saját maga miatt képes volt feladni a családja életét . Az ő törtvénytelen lánya véréből születtünk mi . Elijah szerint ilyen még nem volt egyszer sem , hogy két Petrova hasonmás születik . Szerinte nekünk van valami feladatunk ,de mivel Elena már bevégezte a feladatott , ami mellesleg sikerült , de apám szerint nekem külön feladatom van . Mivel Katherine áldozata füstbe ment , ezért Klausnak 500 évet kellett várjon Elenára . Sajnáltam az ikertestvéremet , mivel szembe kellett nézzen egy őrült hibriddel , de Elijah szerint nekem sokkal nagyobb feladatom van , mint neki . Mikor elmesélte részletesen , hogy Katherine és Elena is ugyanazt eljátszotta a Salvatore testvérekkel már egyből nem éreztem szimpátiát a hasonmások iránt . Nem tudom megérteni , hogyan lehettek olyan ostobák , hogy kétszer bedőltek . Nem én soha nem tudom megtenni ezt , pláne nem két fiúval . Tudom azt , hogy Elena sem gondolta volna ,de a végére mégis megtette . Szerencsés lány , hogy annyian megvédik és kiállnak mellette . Mellettem itt volt a bátyám és Elijah , de amellett a lány mellett tömérdek ember kiáll . Irigylem őt .Ez nem kérdéses , de abban a percben mikor megtudtam ezeket a sokkoló dolgokat a padlón kötöttem ki .Azóta eltelt fél év 18 éves lettem és rájöttem , hogy minden igaz . Képek hada bizonyította apám igazát és ha az nem lett volna elég egy vámpír is alátámasztotta . Egy olyan vámpír , aki meg akart ölni , szerencsém volt , hogy Lara apám védőboszorkánya épp akkor kezdte el védelmi munkáját . Hála neki élek .

Tanuljam meg elfogadni a dolgokat ? Elfogadtam. Tanuljak meg vele élni ? Megtanultam . Nézzek szembe a jövővel ? Nem fog menni .

-Leszállás ! - mélázásomból ez az ismerős rekedtes hang ébresztett fel . Megint elkalandoztam az életemen , mint ahogy , azt mostanság tenni szoktam . Felkaptam a hátizsákomat , majd gyorsan leszálltam a buszról . Nem engedhetem meg magamnak újból ,azt hogy a sofőr leordítsa a fejemet a mélázások miatt . Siettem , ahogy csak tudtam , mivel már rég otthon kellett volna lennem . Ugyanis hét órám volt , de ott kellett maradnom , korrepetálni . Nos , erről pedig otthon nem szóltam . Félve nyitottam ki a bejárati ajtót , mivel tudtam , hogy apám vagy Cody biztosan ott lesz és abból jó nem sülhet ki . Az előző kijelentésem igazságra talált , mivel a mára már apává nőtt Elijah ott állt az ajtónál .

-Grace , hol voltál ? Mi történt ? Nem esett semmi bajod ? - zúdította kérdéseit . Én pedig megilletődve és fél lábal a ház küszöbén álltam és vártam , hogy valami ésszerű ötlet az eszembe jusson .

-Az iskolában voltam és nem történt semmi furcsa , csak korrepetálnom kellett . Nyugi apa , ha valaki el akarna kapni , úgysem tudna köszönhető a te állandó őrizetednek . Semmi bajom , jól vagyok . - nyugtattam meg , ami egyáltalán nem sikerült talán még jobban felbosszantottam .

-Grace tudod , jól mit gondolok az állandó felügyeletedről .Erre szükség van a biztonságod érdekében . Kellett volna szólnod , hogy ne aggódjuk halálra magunkat . Amúgy is hol tartod a telefonodat ? Kismilliószor hívtunk ! Ha még egy ilyen előfordul nem lesz vitás , hogy magántanuló leszel . -oktatott ki , majd egyszerűen besétált a konyhába , ahol Lara várta . Utána siettem , mert tudtam , hogy valami fontos dolog van a háttérbe máskülönben még mindig az ajtó előtt álltunk volna .

-Lara , most tényleg szükségünk van rád . Mystic Fallsban a feje tetejére állt minden . Grace érdekében , most én sem fogok elmenni . Amúgy sem tudnám magam tovább leplezni Niklaus előtt .Szóval amondó vagyok , hogy most itthon maradok és együttes erővel védjük Gracet. Te vagy a legerősebb boszorkány , akit ismerek .

-Elijah nyugalom Gracenek nem esik semmi baja , ha rajtunk múlik . Mindenben megvédjük ! - nyugtatta Lara , apámat .

-Apa el kell mondanod mi történik Mystic Fallsban . Elég volt a titkokból . Tudom mi a feladatom , tudom mire vagyok képes , szóval ezzel is megbirkózom . - próbáltam előhozakodni ész érvekkel .

-Igazad van Grace , tudnod kell mi folyik ott . Hisz te vagy a legcsodálatosabb ember a világon . Mystic Falls teljesen Niklaus uralma alatt áll . Nem tudja , hogy miért nem működik Elena vére a hibrideknél . Ezért kutatásba kezdet . Elena pedig Stefannal és ifjú csatlósaival mindent megtesznek , hogy megöljék a bátyámat . Nos ez egyszer nem sikerült nekik és ha a megérzéseim jók , akkor most sem fog . Readásul a nagyobbik Salvatore elhagyta Mystic Fallst , miután Elena kijelentette kivel is akar lenni .

-Apa ezzel , azt akarod mondani , hogy Klaus tud rólam ? - kérdeztem

-Nem Grace nem tud rólad és , ha rajtunk áll nem is fog . Nyugalom kincsem semmi gond nem lesz ez Elenáékhoz tartozik . Neked ehhez semmi közöd és nem is lesz . Nem engedem , meg , hogy tönkretegyen téged Niklaus . Viszont óvatosabbnak kell legyünk . Kol miért nincs itt ? - kérdezte miután rájött ,hogy öccse nincs ott . Kol , Elijah és Klaus öccse , aki mindenben segít nekünk és mellesleg nagyon rendes ős . Nagyon szeretem őt is , nem tudom elképzelni úgy az életem , hogy ne lenne benne a vicces és jóképű Kol .

-Talán engem kerestél Elijah ? - suhant mellém Kol , majd kezét átlökte a vállamon . Nem zavart , hogy ezt csinálja tulajdonképpen már megszoktam . Állandóan szívatjuk egymást és mindenben keresztbe teszünk egymásnak . Persze Kol tud lenni komoly is , ha nagyon akar .

-Hallottad , amit az előbb mondtam ? Nekem úgy tűnt igen . Nos ezentúl Grace rád is van bízva . Az iskolában a te feladatod lesz rá vigyázni .

-Oké . Úgyis szeretném látni , amint hoppon marad . - nevetett jobban mondva röhögött

-Majd meglátjuk , most viszont farkaséhes vagyok .